Szerintem nem is akarod azt, amit akarsz

Divat (méghozzá a pozitív fajta) célokat kitűzni, motiválni magunkat (és másokat), tudatosabban élni, és kitalálni, hogy mit akarunk. Ez abszolút egy jó dolog, nem véletlenül indítottuk el mi is ezt az UP2U dolgot:)

 

Persze álmodozások, akarások mindig voltak és lesznek, tudatos élettől függetlenül. Egészen biztos vagyok benne, hogy számtalanszor mondtad Te is már, hogy “ezt, vagy azt akarom”, “szeretnék…” stb.
A helyzet azonban az, hogy bármennyire is biztos vagy benne, hogy szeretnéd az adott dolgot, képességet, eseményt, akármit, ez egyáltalán nem biztos, hogy így is van valójában. Ok, ennek így semmi értelme, hiszen Te biztosan akarsz pl. folyékonyan beszélni spanyolul, egészen biztos vagy benne, mi lehet itt kérdés. Meg, már hogy a viharba ne akarnál venni egy új BMW-t, vagy azt a bizonyos nőt/férfit?! Gyerekkori álmod elutazni Japánba, tehát hogy értem, hogy nem biztos, hogy tényleg akarod?

 

Állandó téma a személyes fejlődéssel, motivációval foglalkozó oldalak között, hogy bizonyos emberek miért nem érik el céljaikat, míg mások igen. Ott tudatosságról, kitartásról, fel nem adásról és a pozitív kimenetelbe vetett megingathatatlan hitről szokott szó lenni. Én most egy lépéssel visszább mennék.

 

Tisztában vagy vele, hogy mit is akarsz pontosan?
Ok, nem teszek fel több rávezető kérdést, itt egy példa.

 

Szeretnél folyékonyan beszélni spanyolul.
A szokásos motivációs tippek szerint, fogalmazd meg pontosan:
“Szeretnék folyékonyan beszélni spanyolul, felsőfokú nyelvvizsgával, úgy, hogy akár spanyol anyanyelvűekkel is szinte bármilyen témában tartalmasan el tudjak beszélgetni.”
Képzeld el:
“Ott ülök Barcelona mellett egy kisvárosban, egy kávézóba, 2 helyivel beszélgetünk a jelenlegi politikai helyzetről, kedvenc könyveinkről, világnézetünkről. Tökéletesen értem őket és ők is engem.”

 

Ismerős ugye?

 

Egy apró részlettel viszont sokan nem foglalkoznak, amikor kimondják (vagy kimondatják vele), hogy “szeretnék folyékonyan beszélni spanyolul”.
Ok, ezt szeretnéd. De mi kell ehhez?

 

Tehát akkor, ha jól értem:
– szeretnél több száz, több ezer órát áldozni az életedből arra, hogy megtanuld
– szeretnél évekig tanulni, hogy értékelhető eredményeid legyenek
– szeretnél pénzt nem kímélve tankönyveket, tanfolyamokat vásárolni
– szeretnéd az új ismeret elsajátításakor törvényszerűen jelentkező “ehhez tök hülye vagyok” érzést
– szeretnéd a stresszt, hogy vajon a tanfolyamon/külföldön nem fogsz-e beégni, nem nevetnek-e ki
– szeretnél szavakat magolni
– szeretnéd, hogy nem vagy a családoddal, barátaiddal, amikor spanyolul tanulsz
– szeretnél számodra teljesen érdektelen témákkal foglalkozni egy olyan nyelven ráadásul, amit alig értesz
– szeretnél nyelvvizsgázni
– szeretnéd a vele járó vizsgadrukkot, stresszt
– szeretnél külön készülni a vizsgára
– szeretnél esetleg néhány hetet Spanyolországban tölteni, rengeteg pénzért, távol a családodtól, barátaidtól, munkádtól, hogy gyakorolhass

 

Kicsit más a helyzet ugye? Feltételezem, így hirtelen a legtöbb kérdésre “nem” a válasz. Pedig, sajnos ezek kellenek ahhoz, amit állításod szerint szeretnél. Ezt úgy lehetne összefoglalni, hogy a tudást szeretnéd, a tanulást nem – ezzel nagyon sokan így vannak, csak nincsenek tisztában vele.

 

Nem mondom, hogy add fel a céljaidat, még véletlenül sem. Viszont a saját érdekedben, egy csomó kudarc elkerülése érdekében erősen ajánlom, hogy jól gondold meg legközelebb, mielőtt kijelentenéd, hogy tényleg szeretnél-e egy Ferrarit, vagy kockás hasat, vagy profi főzési tudást, vagy körbeutazni a világot, vagy…

 

Kép forrása: Flickr | Pete
MEGOSZTÁS