Az elmúlt időszak (2020-21 Covid járvány) megmutatta, hogy mind az emberek, mind a cégek, munkahelyek rákényszerülhetnek nagyon gyorsan egy olyan mértékű, hirtelen változásra, amire korábban nem is gondoltunk volna. Jacsó László, az Integral Tréning központ szervezetfejlesztési szakértője az alábbi írásban bemutatja nekünk a reziliencia fogalmát, valamint azt, hogy miért is olyan fontos ez a készség az egyén és a cégek számára.
Amióta 2020-ban megismertette magát a világgal a COVID, azóta mind gyakrabban hallom – „szeretném visszakapni a régi életemet”. Vajon ez lehetséges? Ma már aligha gondolja bárki azt, hogy a dolgok nem változnak. Akkor miért van ez a nosztalgiázás? Lehet, hogy azért, mert a múlt bizonyos állapotához kötünk pozitív élményeket, érzéseket. Pedig ezeket a jövőben is megélhetjük, sőt talán már a biztonság érzetét adó változatlanságra sem fogunk vágyni, ha reziliensek leszünk.
Mi is tulajdonképpen a reziliencia?
A mérnöki tudományokból származó kifejezést átvette a pszichológia és számos meghatározást fogalmazott meg. Legegyszerűbben kifejezve a reziliencia nem más, mint a meglepetésekkel, változásokkal és váratlan akadályokkal való megbirkózás képessége. Egyfajta „mentális Kejfeljancsi”.
Szervezetfejlesztéssel foglalkozó trénerként tapasztalatom szerint az egyéni és szervezeti reziliencia hatással van egymásra, azaz az egy cégben dolgozók reziliencia képessége javítja a cég piaci alkalmazkodóképességét és ez visszafelé is igaz. Tehát egy igen értékes tulajdonságról beszélhetünk egyéni, vagy szervezeti szinten. A jó hír, hogy mindkettő fejleszthető.
Az egyéni reziliencia sok tulajdonságból épül fel. Ilyen pl. az elfogadás képessége, a realista optimizmus, az önszabályozás, kapcsolatkialakítás, stb. A reziliencia erősítése tehát ezen altulajdonságok fejlesztésével érhető el.
Vegyük pl. az elfogadást. Alison Wood Brooks, a Harvard Egyetem közgazdászprofesszora több száz embernek feltette a következő kérdést.
„Munkatársad egy prezentációra készül a teljes vállalati vezetőség előtt és nagyon izgul. 30 perc múlva prezentál. Mit tanácsolsz neki?
Próbálj meg ellazulni, megnyugodni!
vagy
Fogadd el a szorongást! Ismételgesd magadban, hogy „Igen, most izgulok!”
A válaszok tökéletesen egy irányba mutattak: 91 százalék gondolta azt, hogy ebben a helyzetben a legjobb megoldás a csigavérrel próbálkozni. Később egy felmérésben igazolták, hogy a legjobb prezentációkat azok tartották, akiknek a „B” tanácsot adták. A helyzet elfogadása tehát jobb teljesítményt, jobb válaszreakciót ad a változásra. Ha képesek vagyunk úgy gondolni a helyzetre, hogy ez inkább egy kihívás, ahol a bennünk lévő stressz inkább segítőtársunk a jobb teljesítmény elérésében, akkor már fejlesztettünk is a rezilienciánkon.
Hogyan fejleszthető a vállalati, munkahelyi reziliencia?
Persze itt is többtényezős a feladat, de most csak egyet fogok kiemelni. Az egyik legfontosabb a szervezeti kreativitás, mivel ez a problémamegoldás első lépése és egyben egy pozitív mentális állapot is. Egy klasszikusan hierarchikus szervezetben a kreativtiást a vezetőktől várják. Egy szervezeti reziliencia erősítés ezen tényező mentén arról szól, hogy a kreativitást kiterjesztjük mindenkire. Pl. használjunk ötletládát. Sajnos a hazai gyakorlat nagyon rossz, így a legtöbb helyen nem működik.
Jó példát lehet venni viszont a japánokról, ahol a dolgozók 75%-a dob ötleteket a ládába, melyek 90%-át meg is valósítják. Talán mondanom se kell mennyivel reziliensebb egy vállalat, ha a dolgozók kreatív ötleteivel segítik a váratlan nehézségek leküzdését. Gondoljuk csak el a COVID korlátozások bevezetésekor milyen jól jött volna, ha a munkatársaink így segítik a cégünket! És ez csak egy eleme a vállalati rezilienciának.
Mi az Integrál Tréning Központban elkötelezettek vagyunk abban, hogy segítsük az egyéni és szervezeti reziliencia erősödését.
Amennyiben érdekelt téged, hogy éppen mennyire vagy reziliens, kérd a tesztet a jacso.laszlo&nullintegral-trening.hu e-mail címen.
Jacsó László
szakmai vezető
Integrál Tréning Központ
