Te akarsz lenni a főnököd?

Szeretnél a saját magad főnöke lenni? A magad ura? Bunkó a főnököd, jobb lenne, ha nem is lenne főnököd? Nem bírod elviselni, hogy van felettesed? Bezzeg, ha saját céged lenne, mennyivel jobb lenne!

Szerintem sokaknak eszébe jutott már hasonló gondolat, legalább egyszer.

Szeretek tévhiteket eloszlatni. Az például, hogy ha saját vállalkozásod van, akkor nincs főnököd, egy igazi klasszikus.

Tisztázzuk, hogy ki is a főnököd? Valaki nem (csak) attól a főnököd, hogy a ranglétrában, vagy a szervezeti ábrában feletted áll. Azt jelenti, hogy ő a főnököd, hogy neki tartozol felelősséggel, neki kell elszámolnod, ő mondja meg, hogy mit kell csinálnod, neki kell igazából megfelelned.

Tételezzük fel, hogy Te egy fantasztikus egyéni vállalkozó vagy, a saját magad főnöke. Gondolom elkezdtél gyanakodni, hogy az nem életszerű, hogy akkor senkinek nem tartozol semmilyen felelősséggel, nem kell megfelelned senkinek és senki nem mondja meg, hogy mit kell csinálnod.

Sajnos éppen ellenkezőleg, fordított a helyzet: hirtelen gyakorlatilag végtelen számú főnököd lesz. Hirtelen téged talál meg közvetlenül az összes ügyfél, az összes beszállító, mindenkinek Te kell időben kifizesd a számlát, neked kell hadakoznod a NAV, vagy bármelyik másik állami hatóság, szervezet, hivatal embereivel adott esetben.

A beszállítóval eddig a beszerzési részleg valamelyik munkatársa viaskodott, a NAV-val a pénzügy, a könyvelő, a jogi problémákkal a jogi részleg, céges stratégiát a vezetők dolgoztak ki. Most mindezt Neked kell megcsinálnod. Ez mind rajtad csattan.

Hirtelen hatalmas önmotivációra lesz szükséged: senki nem szedi le a fejedet, ha nem csinálsz meg valamit időre. Tehát gondolj bele, ha most gyakran érzed, hogy “fúh, de rohadtul nincs ehhez kedvem, de muszáj, mert a főnök kiadta”, akkor van egy rossz hírem: alapesetben a főnök azért adja ki azt a valamit, mert azt szükséges megcsinálni, nem pedig azért, hogy téged kínozzon. Na most ha külső “kényszer” hatására nehezedre esik megcsinálni azt a valamit, akkor gondolod, hogy menni fog úgy is, hogy senki nem kér meg rá, senki nem ugrik neked, ha nem csinálod meg?

Ha irigyled a főnököd szerepét, hogy ő csak utasítgat másokat, csak kiosztja a feladatokat és hazamegy, sajnos újabb rossz hírem van: abszolúte rosszul látod a dolgot. Ha nem ő a cég vezetője, akkor még azért is ő felel, hogy Te megcsináld a munkádat, hiszen rajta is számon kérik az eredményeket. Meg aztán ugyanúgy vannak neki is feladatai, amire őt az ő főnöke kérte meg.

Ő vezeti a céget, így tényleg könnyű neki? Az szuper, akkor csak a tulajdonosoknak, az egész gazdaságnak, a hazai jogrendszernek, közvetve az összes ügyfélnek felel, sőt, még a Te és kollégáid megélhetése is rajta múlik. Micsoda könnyebbség!

(gondolj bele, hogy pl. a közelmúltban lezajlott brókerbotrányoknál, vagy a vállalatok által okozott természeti katasztrófák esetében nem a kezdő brókert, vagy az olajfúráson dolgozó munkást veszik elő)

Nem mondom, hogy hülyeség saját céget alapítani, sőt. Csak érdemes (nemcsak érdemes, kötelezővé kéne valahogy tenni) átrágnod, hogy biztosan Neked való-e, bírnád-e. A jelenlegi pozíciódból fakadó problémáid ugyanúgy meglesznek, csak jön mellé még egy rakat másik.

Arra viszont a saját magad és a társadalom, meg a gazdaság érdekében is megkérnélek: csak azért NE kezdj bele egy vállalkozásba, mert úgy nem lesz főnököd, felettesed. Ez a mentalitás abból fakad, hogy a jelenleginél kevesebbet akarsz csinálni (munka, felelősség, elszámolás stb.), viszont, mint írtam, többre lesz szükség. Ez is egyfajta kényszervállalkozás, amik ugye nem feltétlenül arról híresek, hogy milyen jól hasítanak…

Szeretném az írást egy klasszikus idézettel zárni (most találtam ki):

“Annak, akiknek nincs főnöke, közel végtelen számú főnöke van.”

Kép forrása: Flickr | Kumar Appaiah

MEGOSZTÁS